Ahhoz, hogy a célok mérhetőek legyenek, célszerű meghatározni a sikertényezőket, a sikermutatókat, és a kiindulási pontokat. Ezeket egy energia tanácsadási projekt példájának segítségével mutatjuk be:

• Sikertényezők – milyen eredményeket szeretnénk elérni? (pl. energia tanácsadás projektnél: növekvő beruházás költséghatékony energiahatékonysági intézkedésekbe)
• Sikermutatók – hogyan mérjük ezeket az eredményeket? (az előző sikermutatókkal, ezek lehetnek például az összes különböző típusú elvégzett befektetések száma - például a mennyezetszigetelések - és az átlagos energia-megtakarítások, amelyeket minden egyes befektetéseknél el kell érni)
• Kiindulási alapinformációk – mi a helyzet a projekt megkezdése előtt? (az előző mutatókkal, ezek lehetnek például a különböző energiahatékonysági beruházások a jelenlegi szintje és a költséghatékony beruházások átlag potenciálja).

A kiindulási pont azért fontos, mert nem könyvelhetünk el minden változást a saját eredményünkként, ami a projekt után történik (egyesek valószínűleg megtörténtek volna nélkülünk is). Másrészt viszont, bármilyen keményen dolgozunk, a jelenlegi helyzet is határt szab annak, mit lehet elérni (például egyesek már beruháztak abba, amit támogatni akarunk). Így a jelenlegi helyzet alapos leírása lehetővé teszi, hogy meghatározzuk az elérhető sikertényezőket illetve felbecsüljük a ténylegesen elért eredményeket.